Vény nélkül kapható életérzés

Te is találkoztál már a fák között kifeszített, alig pár centiméter vastag, ruganyos kötélen ugráló városi “majmócákkal”? Te is értetlenül nézted, hogyan képesek megcsinálni azokat az észvesztően látványos trükköket, amitől a parkokban békésen andalgó járókelőknek is muszáj legalább egy pillanatra megállni, hogy összeszedjék a leesett állukat? Gondoltál már arra, hogy te is megpróbálkoznál ezzel a ma Magyarországon még alig ismert, de világszerte egyre népszerűbb sportággal, amit történetesen slackline-nak hívnak? Ha ezek közül bármelyik kérdésre igen a válaszod, olvass tovább, és minden kiderül…

A slackline egy látványos és szórakoztató, mégis komoly koncentrációt igénylő sport. Újdonságértéke és különlegessége mellett azonban képességfejlesztő, személyiségfejlesztő hatása sem mellékes. A sportág kialakulása 1978 körülre tehető, amikor kreatív sziklamászók kifeszítettek pár nylon kötelet, és elkezdtek sétálgatni rajta. Senki nem tudja, hogy elsőként ki kezdte el csinálni, de az biztos, hogy a sziklamászás és a slackline kéz a kézben járt.

gibbonslacklinescom_highline_03

Időközben a sportnak több ága is kialakult: tricklining, waterlining, highlining, yoga és freestyle slacklining. A tricklining számít a többi ág alapjának, mert a hevedert szinte bárhol kifeszíthetjük, például két fa közé. Itt nem a magasság számít, sőt épp elennkezőleg: alacsonyan kifeszített hevederen lehet biztonsággal gyakorolni a trükköket. A waterlining attól különleges, hogy víz felett csinálják, ebből fakadóan nagyobb a mókafaktor, ráadásul ha nem jön össze a trükk és leesnénk, az sem fáj annyira, mintha ugyanez a föld fölött történik velünk. A highlining már komolyabb műfaj: itt többméteres magasságban kifeszített slackline-on sétálnak át a bátor próbálkozók. Ilyenkor nem árt a biztonsági heveder, mert itt a leesés akár halálos is lehet. Éppen ezért a highlining már haladó műfajnak számít, ellenben a tricklining-gal, amibe akár teljesen kezdő, sem egyensúlyi, sem más sportot korábban nem űző személyek is belekóstolhatnak. A yoga slackliningnál nem meglepő módon különféle jóga pózokban próbálnak megállni a sportolók a hevederen; a freestyle (vagy más néven rodeo) slacklining-nál pedig kifejezetten egyensúlyozást lehet gyakorolni, fejleszteni egy alacsonyan, de igen nagy hosszúságban kifeszített, extrém rugalmas kötélen.

gibbonslacklinescom_trickline_05

Napjaink átlagemberének általános hozzáállása a sportágválasztáshoz meglehetősen korlátozott. Az extrém sportok Magyarországon még mindig inkább őrültségként, életveszélyesként, de legjobb esetben is kuriózumként élnek a köztudatban, nem pedig valódi alternatívaként a hagyományosan elterjedt egyéb sportágak (labdajátékok, atlétika, úszás, kerékpározás) mellett. A slackline még nemzetközi viszonylatban is fiatal sportnak számít, hazánkban pedig szinte teljesen ismeretlen. Itt az ideje, hogy ez megváltozzon!

Az egyensúlyérzék közvetlen tapasztalására minden embernek szüksége van, ezért a slackline mind önmagában, mind kiegészítő sportágként rengetegféle fejlesztő hatással bír. Sokan kérdezik, hogy akkor is érdemes-e próbálkozni vele, ha egyáltalán nincsen egyensúlyérzékük, ezért mindenekelőtt el kell oszlatni egy közszájon forgó tévhitet: olyan nincs, hogy nincs valakinek egyensúlyérzéke. Maximum nem olyan szintű, mint amilyet a környezetében élőknél tapasztal, vagy mint amilyet saját magától elvárna, ezért fejlesztésre szorul. Szerencsére az egyensúlyérzék egész életünkben fejleszthető, ezért az egyensúlyi sportágak gyakorlása minden korosztálynak a javára válik – sosem késő belevágni. A lényeg a tökéletes egyensúly megtalálásában és a koncentrációban rejlik! És a legjobb az egészben, hogy erre bárki képes lehet!

GIB_work_1800x898_2-09

Ha megnézel egy-két rider-t, egyáltalán nem tűnik ördöngösségnek elsajátítani a mozdulataikat, hiszen olyan játszi könnyedséggel csinálják, és ha nekik megy, miért ne mehetne nekem is… Hogy miért nem? Mert a slackline nem adja olyan könnyen magát. Ahhoz, hogy teljesíteni tudd a magad elé kitűzött célokat – legyen az akár a látványosabbnál látványosabb trükkök elsajátítása, a távolság vagy a magasság legyőzése, esetleg a víz fölött “szörfözés” Hawaii partjaira repítő élménye -, két dolgot kell legyőznöd: a kötelet és önmagadat. És nehogy azt hidd, hogy az előbbi a nehezebb!

slackline

Tapasztalatok alapján az első próbálkozás még a rendszeresen sportoló, jó fizikai kondícióban lévő slackliner-aspiránsoknak is meglepetésszerű élményt okoz. Konkrétan beleremeg a lábuk. A slackline-on való egyensúlyozás ugyanis olyan izmokat mozgat meg, amiket a hétköznapok során biztosan nem, de még sportolás közben is csak ritkán használunk. A kezdő slackline-osok általában napokig izomlázra panaszkodnak, elsősorban a combizmaikban és a vádlijukban, de még a rövidebb távokat már magabiztosan megtevő, a longline műfajjal próbálkozó rider-ek is szokták jelezni: ez a látszólag könnyed sétálgatás a kötélen alaposan igénybe veszi a hát- és vállizmaikat. Nevezzük ezeket most “egyensúlyozó-izmoknak”: azokról a mélyizmokról beszélünk, amik slackline-ozás közben folyamatosan terhelés alatt állnak, mivel a helyes és biztos tartás érdekében gyakorlatilag állandóan feszesen kell tartani őket. Ez eleinte nehéz és fájdalmas lehet, cserébe viszont abszolút megéri: a feszítő izmok sűrű beidegződése a helyes testtartásban és az izomtónus szabályzásában is jó szolgálatot tesz, azaz az efajta izommunka a mindennapi életben is bőven kamatozik.

Szerencsére a fizikai nehézségek pár hét alatt legyűrhetők, és amint elsajátítod a slackline-hoz elengedhetetlen tartást és mozgást, onnantól már „csak” rajtad áll, milyen hosszú kötelet leszel képes uralni. Mert ha esetleg nem lett volna egyértelmű: minél hosszabb slackline-on szeretnél sétálni, annál nehezebb dolgod lesz, ha meg szeretnéd tartani az egyensúlyodat, és végig szeretnél sétálni a kötélen. Ugyanez igaz a slackline feszességére is: lazára hagyott kötélen sétálni nagyságrendekkel nehezebb, mint pattanásig feszített hevederen járni-kelni. De ennek csak örülni lehet – ettől lesz olyan hihetetlenül változatos sport a slackline, gyakorlatilag nincs két alkalom, amikor ugyanolyan kötélen sétálsz végig.

image001

És akkor elérkeztünk a legnagyobb kihíváshoz: önmagad legyőzéséhez. Aki ugyanis komolyan veszi a slackline-ozást, nem kerülheti meg azt a pontot, amikor észreveszi: a felszínes koncentráció már nem elég. Ha tovább szeretnél lépni, fel kell hagynod a haveroknak intézett villogással és kikacsintásokkal, el kell tudnod vonatkoztatni attól, ami a környezetedben történik, és minden idegszáladdal magadra kell fókuszálnod. Ha nem így teszel – pillanatok alatt lepotyogsz a kötélről. Egyetlen felesleges mozdulat, egy pillanatnyi bizonytalanság vagy apró figyelemkiesés, és máris teljesen kibillensz az egyensúlyodból. És ezt nem mindig, sőt, magasabb szineteken szinte sosem lehet korrigálni.

gibbonslacklinescom_highline_10

A slackline-ozás tehát a fizikai kondíció megszerzése mellett egyfajta belső önállóságot is igényel. Tudatos, koncentrált jelenlétet, melyhez nyugodt légzés és a környezeti tényezőket, valamint a belsőnkben dúló érzelmi káoszt figyelmen kívül hagyni képes összpontosítás szükséges. A slackline-on csakis magunkra, a saját belső békénkre és magabiztosságunkra számíthatunk.

A slackline-ba, kiváltképp a longline és highline változataiba mindenestől, az első porcikádtól az utolsóig, az első gondolatodtól az utolsóig bele kell adnod magad. De maximálisan megéri, mert amit cserébe kapsz: életérzés. Megkapod cserébe a legvalódibb önmagad. Ez adja a slackline-ozást leíró képlet másik felét, a lélek egyensúlyát.

gibbonslacklinescom_highline_04

A Gibbon Slacklines Magyarország folyamatosan bővülő csapata több mint három éve dolgozik a sport népszerűsítésén és a fenti életfilozófia minél szélesebb körben való elterjesztésén. A csapat célja, hogy a sportág megkedveltetésén túl felépüljön egy olyan közösség, ahol bárki részese lehet a slackline-élménynek és
-életérzésnek. Egyelőre klub, (idővel remélhetőleg egyesületi) formában oktatjuk a sportág alapjait, versenyeket szervezünk, valamint a Gibbon Slacklines márka kizárólagos magyarországi disztribútoraként az általunk kedvelt és nagyra becsült Gibbon termékek forgalmazásával is foglalkozunk.

Az elmúlt két évben több kisebb-nagyobb rendezvényre hívtak minket a fesztiváloktól az iskolai sportnapokig. Legtöbb időnket a szabadban töltjük, mivel a fák között érzi magát otthon igazán ez a sport, de számos bel- és kültéri rendezvényre is hívnak minket, ahol mindig igyekszünk tudásunk legjavát nyújtani. A rendezvényeink idejére biztosítjuk a felszerelést, felügyeletet, oktatást, valamint ha igény van rá, közönségcsalogató bemutatót is tartunk. A szervezők részéről mindössze annyit szoktunk kérni, hogy tegyetek szabaddá némi helyet 5-6 slackline számára.

1545785_616622745077967_1794111430_n

A rendezvényeken való részvétel mellett arra is törekszünk, hogy a közös hobbi iránti érdeklődés valódi, összetartó közösséget kovácsoljon a slackline-ozni járókból. A slackline nagy előnye a fizikai és lelki állóképesség fejlesztése mellett, hogy a mai magányos, egyénközpontú világban is képes olyan alternatívát mutatni, ahol az emberek (kicsik és nagyok, bármilyen társadalmi csoportból vagy környezetből származzanak is) értelmes, hasznos tevékenység közben építhetnek baráti kapcsolatokat, és megtapasztalhatják, milyen egy valódi közösséghez tartozni. Mindeközben egy olyan sporttal tölthetik a szabadidejüket, ami kitartásra, küzdelemre és türelemre tanítja őket. Nem beszélünk a levegőbe – ezeket az áldásos hatásokat mi is a saját bőrünkön tapasztaltuk meg. Hiszünk abban, hogy abból az „útravalóból”, amit a slackline nyújt, bárki erőt meríthet a mindennapok kisebb-nagyobb küzdelmeihez, és annak a tartásnak köszönhetően, amit a sport és a közösséghez való tartozás érzése ad, könnyebben lendülhet túl a nehézségeken.